Beszélgetés Csákó Ferenccel, a motorcsónak-szövetség új első emberével

A motorcsónakosok világ- és Európa-bajnokságain, világkupafutamain többször állt már dobogón Csákó Ferenc, aki nemcsak a vízen, hanem a parton is töltött be vezető szerepet az elmúlt években.

Példának okáért a Forma 500-as kategóriában képviseli mind a mai napig a versenyzők érdekeit. Olyan bizalmi emberként, aki mindig tudott és akart is tenni a társakért. Ez is nyilván közrejátszott abban, hogy júniusban minden korábbinál jelentősebb változás következett be életében: megválasztották a Magyar Motorcsónak Szövetség elnökének.

– Akinek bármifajta óhaja, sóhaja, problémája volt, rendre hozzám fordult panaszával, lett légyen az a verseny Olaszországban, Ukrajnában, Orosz-országban, bárhol. Ha máshogy nem, ímélen utolértek a világból mindenhonnan. Mások Facebookon kerestek meg, s konzultáltunk a legkülönbözőbb dolgokban”– mesélt magazinunknak adott interjújában nemzetközi „szakszervezetis” múltjáról az új elnök. Időközben idehaza is rájöttek, hogy érdemes lenne Csákó Ferenc emberi és sportolói kvalitásait „hazai vizeken” is igénybe venni, s innen már csak egy lépés volt a felismerés: miért ne lehetne ő a sportág hazai szövetségének első embere? Merthogy kiderülhetett: nem idegen számára ez a szerep 73 évesen sem.

– Ami azt illeti, megkerestek már korábban is többen, hogy vállaljam el az elnöki tisztet, mert talán látták: nem úgy gondolkodom, ahogyan azt a hetven felettiek esetében esetleg megtapasztalták. Nem a kor a meghatározó, hanem a szív, és hogy mennyire vagyunk rugalmasak, fogékonyak az új iránt. Én húszévesen is nyitott voltam az újra, s ez ma sincsen másképpen. Munkában, sportban, mindenben.

 – Megmaradt a fogékonysága…

– Ezért is vállaltam el az elnöki tisztet, mert változatlanul vallom: merjünk nyitni, újat alkotni, mindig.

– Négy évre szól a megbízatása. Végiggondolta már, mire lehet elég ez az idő, mik a legfőbb teendők?

– A technikai sportokat tekintve Magyarország egyik legrégebbi szövetsége a miénk, és én szeretném, ha méltó helyére kerülne – anyagilag és erkölcsileg is. A bennünket megillető támogatást szeretném megkapni országosan, a mindenkori magyar vezetéstől is.

– Lát rá  esélyt?

– Igen. Megpróbálom az illetékeseket meggyőzni arról, hogy a motorcsónakosoké egy nagyon széles réteg, nagyon értékes emberek alkotják a szövetségünket, a versenyzői, szerelői gárdát, a vezetőséget egyaránt. Nagyobb odafigyelésben és nagyobb anyagi segítségben bízom, mert ez is kell sportágunk további fejlődéséhez. Az eddigi támogatásunk roppant csekély volt, miközben anyagilag igényes, sokba kerülő sport a miénk. Mindamellett motorcsónaksportunk szerezte a vb-ken, Eb-ken a legtöbb aranyat és a legtöbb érmes helyezést az összes  magyarországi technikai sportot megelőzve, így az autó, a motorkerékpársportot, a gokartot, s a többit. Ugyanakkor a világra szóló eredményeket elérő versenyzőink támogatása  nem világszínvonalú. Ezen szeretnék javítani.

– Mikorra várható érdemi előrelépés?

– Bízom benne, hogy két év múlva felmutathatunk eredményt, pozitív változást e téren is. Jelenleg mintegy húsz versenyzőnk van, mindegyik nemzetközi szintű.

– Utánpótlás?  

 – Az előző vezetés még tavaly elindította a nemzetközi szövetség ifjúsági programját idehaza, afféle ifi versenyprogramot, abban a reményben, hátha sikerül megszerettetni a sportunkat a fiatalabb generációval is.

– Hány gyereket érintett meg a program?

– Tizenötöt, közülük úgy néz ki, hatanheten megmaradnak, bízom benne, hogy hosszabb távon is kikötnek a motorcsónaksport mellett.

– Mikor érezné úgy, hogy nem volt hiábavaló az elnöki poszt elvállalása?

– Szövetségünknek, és lehet, hogy ez meglepően hangzik, de máig nincs saját telephelye, nincs saját irodája, saját bázisa. Azon is dolgozunk az elnökséggel, hogy ez mihamarabb megváltozzon. Emellett egy-két éven belül szeretnénk világbajnoki futamokat Magyarországra hozni több kategóriában is. További cél a vidék bevonása, például Szegedé, amely régen nagy motorcsónak fellegvár volt.

– Az elnökösködés mellett mi van, mi lesz a versenyzői karrierrel?

– Úgy szervezem az időmet, a munkámat, hogy erre is jusson idő, megpróbálom a 24 órát megnyújtani. Azért vállaltam el a posztot, mert szeretem ezt a sportágat, ez a szerelmem. A családom áll természetesen az első helyen, de szorosan mögötte ott a motorcsónaksport, a második családom…

– Amelyet mostantól elnökként és versenyzőként egyként szolgál…

– Így van, a törekvésem immár dupla erővel az, hogy a magyar sportolók hírnevét öregbítsem tovább Európában, és szerte a világban. Sportolóként az élvonalban szeretnék maradni változatlanul, mert természetesen továbbra is versenyzek. Mindig, így most is világbajnok akarok lenni, nem a kor határozza meg a céljaimat itt sem, a belső hajtóerő pedig rendületlenül megvan.

Megosztom